Az őszi és téli időszak beköszöntével sokan tapasztalják, hogy gyakrabban küzdenek légúti problémákkal. A hűvösebb hónapokban megnövekszik a különböző légzőszervi betegségek előfordulása, amelyek komoly kihívást jelentenek mind az egyének, mind az egészségügyi rendszer számára.
A hidegebb időjárás önmagában nem okoz megbetegedéseket, ám közvetett módon hozzájárul a légúti problémák terjedéséhez. A hidegebb miatt az emberek több időt töltenek zárt terekben, szoros közelségben egymáshoz. Ilyen körülmények között a kórokozók könnyebben terjednek személyről személyre. Ráadásul a fűtött helyiségek száraz levegője gyengíti a légutak védekező mechanizmusait, fogékonyabbá téve szervezetünket a fertőzésekre.
A leggyakoribb kórkép kétségkívül a nátha, amelyet különböző vírusok okozhatnak. Tünetei közé tartozik az orrdugulás, tüsszögés, torokfájás és esetenként enyhe láz. Bár eléggé kellemetlenné válhat, általában néhány nap alatt magától gyógyul. Súlyosabb formát ölthet az influenza, amely hirtelen kezdődő magas lázzal, izomfájdalommal és levertséggel jár. Az influenza szövődményei veszélyesek, főleg az idősek és a krónikus betegségben szenvedők tekintetében. A légúti Respiratorikus szinciciális vírus (RSV) főként a kisgyermekeket és csecsemőket támadja meg. Tünetei hasonlóak a megfázáshoz, de súlyosabb esetben nehezebbé teszi a légzést. Az idősebb korosztályt sem kíméli, náluk átmehet az egész tüdőgyulladásba. A légúti betegségek palettáját színesítik továbbá a különböző bakteriális fertőzések, mint például a torokgyulladás vagy a hörghurut.
Tartsuk szem előtt, hogy a szezonális légúti problémák nem kizárólag fertőző betegségekre korlátozódnak. Az asztmások és a krónikus tüdőbetegségben (pl. COPD) szenvedők állapota többnyire romlik a hideg, párás levegő hatására. Emellett a fűtési szezonban megnő a beltéri légszennyezés is, ami irritálhatja a légutakat, különösen az erre érzékeny egyéneknél.
A megelőzés elengedhetetlen a légúti betegségek elleni küzdelemben, nézzük hát, hogy mit tehetünk!
Az egyik leghatékonyabb módszer a rendszeres kézmosás, amely jelentősen minimalizálja a kórokozók terjedését. A kiegyensúlyozott, vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag táplálkozás erősíti az immunrendszert, növelve ellenálló képességünket. Az állandó testmozgás szintén jótékony hatással van az immunfunkciókra, emellett javítja a tüdő kapacitását és a vérkeringést. Az influenza elleni védőoltás évről évre változó összetételű, igazodva a várhatóan legnagyobb fenyegetést jelentő vírustörzsekhez. Beadatása erősen javasolt a veszélyeztetett csoportokba tartozók számára, de bárkinek hasznára válhat.
A beltéri levegő minőségének javítása szintén hozzájárulhat a légúti problémák megelőzéséhez. A rendszeres szellőztetés, a megfelelő páratartalom fenntartása és a levegő tisztítása mind olyan lépések, amelyek csökkenthetik a megbetegedések kockázatát.
Az ózonos légtisztítás egy innovatív módszer, mely kiválóan tisztít. Az ózon erős oxidálószer, képes elpusztítani a levegőben található baktériumokat, vírusokat és penészspórákat. Emellett semlegesíti a kellemetlen szagokat és lebontja a káros kémiai vegyületeket. Az ózongenerátorok alkalmazása ideális azon helyiségekben, ahol fokozott a légúti fertőzések kockázata, például kórházakban, iskolákban vagy irodákban. Lényeges viszont, hogy az ózonos kezelést körültekintően kell végezni, mivel a magas ózonkoncentráció irritálhatja a légutakat. A szakszerűen elvégzett ózonos fertőtlenítéssel még olyan területekre is beférkőzhetünk, melyek nehezen hozzáférhetőek. Az eljárással tehát gyorsan javíthatunk a beltéri levegő minőségén, csökkentve ezáltal a szezonális légúti megbetegedések előfordulását.